Medvehagyma (Allium ursinum) a funkcionális táplálkozásban

Az utóbbi években minden tavasszal hírértékkel bír, amikor kezdődik a medvehagyma-szezon.

Nem is csoda, hiszen a medvehagyma virágzása idején lenyűgöző látványt nyújt, különleges tápanyag-összetétele miatt pedig kiemelt helyet foglal el a tudatosan táplálkozók étrendjében.

A ma már szinte mindenki számára ismert különleges hagymaféle a bükkös vagy gyertyános-tölgyes erdők árnyékában él.

Nevét arról kapta, hogy tavasszal a medvék téli álmukból ébredve gyakran keresik és fogyasztják a hagymát és a levélkéket, akár a földből előásva is. (Amúgy a vaddisznók is szeretik.)
Remek béltisztító, méregtelenítő és emésztést segítő hatása miatt kimondottan jót tesz a macik bélrendszerének, hogy a változatosabb táplálkozásra a téli álom után felkészüljenek.

A hagymák a földben telelnek, majd kora tavasszal, április magasságában megjelennek a levélkéi, s ezután hajt ki a növény különleges, szárakon nyíló virágzata. Két-három hétig gyönyörködhetünk ebben a pazar virágtengerben, utána a virágok és levélkék elhervadnak és az avar részévé válnak.

A medvehagymának – a növény minden részének – jellegzetes, erős fokhagyma illata van, ez az illat a szezon idejében betölti az erdő friss tavaszi levegőjét is. Ez a tulajdonsága az főként, ami segít megkülönböztetni hozzá hasonlító, ugyanakkor mérgező növényektől: a gyöngyvirágtól és a kikericstől.

Miért jótékony a medvehagyma?

Az ehető vadnövények közé tartozó medvehagymát már elődeink is alkalmazták a népi gyógyászatban.

Hatóanyagai közé tartozik a kéntartalmú allicin, emellett magas az illóolaj-, vas-, magnézium-, mangán-, cink- és szeléntartalma, található benne flavonoid-glikozoid, A- B- C-vitaminok.

Tisztító, támogató hatással van az emésztőrendszerre, kedvezően hat a az érrendszerre, az erek rugalmasságára.

Segíti a máj és epe működését is, fitotápanyag tartalma révén pedig remek immuntámogató.

Hogyan érdemes fogyasztani?

A medvehagyma értékes tápanyagait, hatóanyagait leginkább szezonjában, frissen szedve fordíthatjuk a hasznunkra, ugyanakkor számos megoldás létezik már a tartósítására is, a szezonon kívüli felhasználásra.

Az ételeinket remekül színesítjhetjük medvehagymával, leginkább fűszer gyanánt, de akár hagyma- vagy salátaféleként is.

#1 Nyersen:

• keverhetjük vegyes salátákba, idényzöldségek kíséretében kerülhet a tányérunkra “salátalevélként” 
• házi tartárral készített hideg burgonyasalátába, franciasalátába,
• krémlevesekbe vagy más levesekbe levesbetétként tálaláskor,
• mártogatósba, krémekbe keverve zöldfűszerként
• pestonak elkészítve.

#2 Hőkezelve:

• bármilyen egytálételhez hozzáadhatjuk zöldfűszerként,
• rántottába, omlettbe, tojáslepénybe sütve,
• húsos vagy zöldséges raguban,
• levesek, főzelékek hozzávalójaként.

Valójában a fentebb sorolt lehetőségek mellett minden olyan étel elkészíthető medvehagymával, amihez illik vagy aminek összetevője a fokhagyma.

Ha szezonon kívül is szívesen fogyasztanánk és a tápanyagtartalom megőrzése is fontos számunkra, akkor a legalkalmasabb a fagyasztás, illetve a pestoként történő tartósítás.

A szárított levelekkel nem érdemes kalkulálnunk, ezekben már szinte semmilyen értékes hatóanyag nincs.

Ahogy láthatjuk is, a medvehagyma

egy különleges szezonális alapanyag: rengeteg előnyös tulajdonsága révén méltó helye van a funkcionális táplálkozásban.

Érdemes kihasználnunk ezt a nem túl hosszú időszakot, amikor frissen medvehagymához juthatunk és minél gyakrabban, minél többféleképpen fogyasztanunk belőle. 

Hogy ezt megkönnyítsem számodra, készítettem egy ingyenesen letölthető ebook-ot, amiben medvehagymával készíthető ételeket gyűjtöttem össze inspiráció gyanánt. Mindegyik saját receptem.

Bízom benne, hogy segítségedre lesznek a mindennapi táplálkozásban, de akár a húsvéti ünnepi készülődésben, inspirálódásban és vendégvárásban is.